A Magyar Hidrológiai Társaság Komárom-Esztergom Megyei Területi Szervezete és a Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Szakcsoportja közös szakmai napot rendezett 2016. március 30-án Tatabányán.

 

„A tűzcsap szerepe havária esetén, és a víziközmű szolgáltatásban”

A téma közel 60 résztvevőt vonzott. A vízműves szakemberek mellett a stratégiai beszállítók, és a helyi katasztrófavédelem munkatársai is képviseltették magukat.

Tóth Mária, az ÉSZAKDUNÁNTÚLI VÍZMŰ Zrt munkatársa a házigazda szerepében köszöntötte a megjelenteket. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a biztonságos üzemeltetés érdekében komoly szerepet kell tulajdonítani a folyamatos kommunikációnak. Ennek meg kell lenni a szolgáltató, a beszállító, és a hatóság között is.

Botos Tamás /ÉDV ZRt/ nyitotta meg az előadás sorozatot. Természetesen egy sor gyakorlati alkalmazást állított szembe a törvényben előírtakkal. Emellett kiemelte, hogy a Katasztrófavédelem munkatársai miként tudnak hozzájárulni a biztonságos üzemeltetéshez. Hangsúlyozta, hogy a tűzcsapot nem önálló egységként kell kezelni, hanem meg kell tanulni rendszerben gondolkodni. Azaz, a tűzcsapok nyitását-zárását tudatosan kell végrehajtani. Egy robogó vonat példájával szemléltette, hogy mi történik a víztömeggel, amikor hirtelen megállítjuk. Konkrét esettel támasztotta alá példáját. Egy 4 bar-os rendszeren 11 bar-os nyomáslengést okozott a gyors zárás. Ezzel alapot adott a szakmai nap kibontakozásának.

Hornyák Rudolf (FŐVÁROSI VÍZMŰ ZRt.) csak megerősítette, hogy Budapesten is hasonló problémákkal néznek szembe a tűzcsapok elhelyezésénél, mint amiről Botos Tamás is beszélt az előadásában. Emellett azt is kiemelte, hogy a szabályozásban előírt tűzcsap ellenőrzések gyakorisága közel 154 millió Ft-os éves költséget jelent a vízműnek. Egy tűzcsapot 15 szempont szerint vizsgálnak meg, mely ellenőrzések nem mindegyike szolgálja feltétlenül a biztonságos üzemeltetést. A jelenleg rendelkezésre álló költségvetésből a vízművek csak a szintfenntartást tudják kezelni. Összegezve elmondta, egyetért az előtte szólókkal, hogy a Jogszabályi kötelezettség komoly teher az üzemeltetőnek, és annak maradéktalan betartása komolyan veszélyeztetheti a működőképesség fenntartását.

Csizmadia Sándor a Katasztrófavédelem szóvivője rávilágított a lehetséges megoldásra, melyet az előtte megszólaló előadók felvetettek problémaként. Véleménye szerint a szakmának közösen/egységesen kell fellépni a kifogásolható törvényi szabályozásokkal szemben. Valamint lehetőség van a helyi hatóságoknál eltérési engedélyt kérvényezni.

A szakmai találkozót a beszállítók előadásai tették színesebbé, rávilágítva a tűzcsapot gyártók által előírt működtetési, beépítési követelmények, előírások betartásának szükségszerűségére.

Pető László kollégánk az IMP tűzcsap korszerű megoldásairól tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy ezek a megoldások, - melyeket az IMP tűzcsapnál kifejlesztett a Szlovén gyártó - nagyban hozzájárul ahhoz, hogy mind a szolgáltató, mind a Katasztrófavédelem biztonságosan tudja üzemeltetni. Külön említést tett arról, hogy az elmúlt években 1000-es nagyságrendben beépített tűzcsapok problémamentesen üzemelnek.

A rendezvényt Várszegi Csaba zárta. Megszólalásában méltatta a Víz Világnapja alkalmából a szakma által végzett munkát. Statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy pár évtized múlva még a fejlett országokban is komoly problémát fog jelenteni az ivóvíz hiány. Ezen tények ismeretében még komolyabb odafigyelésre szólította fel a résztvevőket. Ennek megteremtéséhez szükségszerű, hogy működjön és rendszeres legyen a kommunikáció a szolgáltatók- gyártók, és hatóságok között.

A szakmai nap konklúziója, hogy a párbeszédnek meg kell lenni a vízszolgáltatásban közvetlenül, és közvetetten résztvevő szakemberek között.